Hírek

Földünkön az első gombák már több, mint 1,3 milliárd évvel ezelőtt megjelentek és hosszú evolúciós útjuknak köszönhetően rendkívüli változatosságot hoztak létre. Ennek a gombavilágnak több, mint 130 hazai kutatója gyűlt össze a VII. Magyar Mikológiai Konferencián a MATE Budai Campusán.

Jelenleg a gombák a Földön élő élőlények egyik legnagyobb csoportját képezik, a konzervatívabb becslések szerint is közel 2,5 millió ma élő fajjal. Összehasonlításként ez a fajszám több, mint ötszöröse a növények fajgazdagságának. Jelenleg közel 155 ezer gombafajt ismerünk, tehát ha a jelenlegi ütemben haladunk a még tudomány számára ismeretlen gombák leírásával, akkor akár 1000 évig is eltarthat, amíg megismerjük valamennyit.

A gombák szinte minden élőhelyen megtalálhatóak, ott vannak az erdőkben, a lakásokban, a szántóföldeken, a talajban, a növényeken, de még az állatokban, s időnként bennünk, emberekben is. A gombákkal kapcsolatos naprakész ismeretek átadása és a hazai kutatók, oktatók, gyakorló szakemberek és amatőr mikológusok közötti párbeszéd előmozdítása érdekében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézete és a Magyar Mikológiai Társaság tudományos konferenciát szervezett, amelynek középpontjában három napig a gombák álltak.

A VII. Magyar Mikológiai Konferencia célja volt, hogy átfogó képet adjon és betekintést biztosítson a legfrissebb hazai mikológiai kutatásokba, beleértve a gombák taxonómiáját, ökológiáját, evolúcióját, élettanát, genetikáját, biokémiáját, az alkalmazott és az orvosi mikológiát.

A konferencián több, mint 130 regisztrált résztvevő 30 hazai és nemzetközi intézményből mutatta be a legújabb tudományos eredményeit. A résztvevők három plenáris előadást hallgathattak meg, ahol a humán gyógyászatban komoly kihívásokat jelentő gombákról, a növényvédelemben használható biológiai védekezési lehetőségekről és a gombák evolúciós útjairól hangzottak el az előadások. A konferencia három napján 47 tudományos előadás öt szekcióban hangzott el, ezen felül 53 posztert mutattak be a kutatók, akik nemcsak hazai intézményekből jelentkeztek, hanem többen külföldről tértek haza a konferencia idejére. A konferencián különleges és ritka mikológiai témájú könyvek is bemutatásra kerültek, továbbá két témában vitafórum is megrendezésre került, melyek keretében a kutatók közötti párbeszéd előmozdítása volt a fő célkitűzés.

A konferencia zárónapján a Magyar Mikológiai Társaság, a Kertészettudományi Intézet és a Budai Campus Főigazgatóságának felajánlásából három kategóriában díjak és elismerések kerültek átadásra. Megválasztásra került a legjobb közönség poszter, illetve a tudományos bizottság javaslata alapján a legjobb fiatal előadó és fiatal reménység elismerés.  Legjobb poszter - közönségdíjat Kedves Orsolya, Kedves Alfonz, Kónya Zoltán, Brányi Árpád, Vágvölgyi Csaba, Sipos György, Kredics László (Szegedi Tudományegyetem): Chaetomium és Dichotomopilus fajok antagonizmusának vizsgálata az erdő- és diófakárosító Armillaria fajok ellen, valamint Szendrei Lilla, Farkas Zoltán, Petróczy Marietta, Tóth Annamária (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem): Importált banánon megjelenő kórokozók jelentősége című munkájukkal kapták.

Kiváló tudományos poszter díjat Zajta Erik, Gudor Szilárd, Horváth Róbert, Csomor Judit, Krencz Ildikó, Lukátsiné Nagy Veronika, Knapp G. Dániel, Hardi Apor, Peskó Gergely, Vad Eszter, Tresó Bálint, Sinkó János, Bödör Csaba (Semmelweis Egyetem): Humánpatogén gombák molekuláris azonosítása formalinban fixált, paraffinba ágyazott szövetekben című munkája kapta.

Fiatal reménység díjban részesült: Csíkos Sándor (Eötvös Lóránd Tudományegyetem): Egy sötét szeptált endofiton (DSE) gomba klórozott izokumarinjai – bioaktivitás és bromináció, Pákozdi Klaudia (Debreceni Egyetem): Aspergillus fumigatus és Aspergillus nidulans sodB géndeléciós mutánsainak oxidatív stresszre adott válaszának összehasonlító transzkriptomikai vizsgálata, valamint Szathmári Benedek (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont): Termőtestképzésben szerepet játszó, RNS-kötő fehérjét kódoló gének funkcionális jellemzése Coprinopsis cinerea-ban.

A zárónapon a konferencia résztvevői üzemlátogatásokon vettek részt, ahol a gombacsíra előállításába és a gombatermesztésbe kaptak betekintést, illetve a Normafa környékén gombagyűjtésből és határozásból kaptak ízelítőt.

A VII. Magyar Mikológiai Konferencia egyedülálló volt abból a szempontból, hogy nagyon különböző szakterületek alap- és alkalmazott kutatásainak eredményei kerültek bemutatásra, nemzetközi szinten is magasan jegyzett kutatócsoportoktól, laza és kötetlen hangulatban. A konferencián elhangzott előadások és poszterek anyagai az alábbi linken elérhető absztrakt kötetben kerültek összesítésre, amely nagyon jó áttekintést ad a hazai gombákkal foglalkozó kutatásokról.

 

 

 

 

 

Absztrakt-kötet