Hírek

 Őszi időpont, barátságos hangulat

Az idei év egyik újszerűsége az időpontválasztás volt: a korábbi gyakran forró augusztusi rendezvények helyett szeptember elején került sor a szakmai napra. A döntés helyesnek bizonyult, hiszen a kellemes, napfényes őszi idő ideális környezetet biztosított a programhoz. 
A rendezvényt Dr. Szabó Péter, a Georgikon Campus általános főigazgató-helyettese köszöntötte, röviden üdvözölve a jelenlévőket és megnyitva a szakmai délutánt.

Örökségfajták és alkalmazkodás

Az első előadó Dr. Orlóci László, a TTDI kutatócsoportjának vezetője volt. Előadásában a magyar egynyári fajták helyzetét vázolta fel. Mint hangsúlyozta, ezek a fajták hosszú időn át meghatározták a hazai közterületek és díszkertek arculatát, de ma már inkább „örökségfajtákként” tekinthetünk rájuk. Értékük vitathatatlan, de szépségüket és díszítőerejüket csak olyan körülmények között tudják megőrizni, ahol rendszeres öntözés, tápanyag-utánpótlás és szakértői gondozás biztosított.

Dr. Orlóci László szerint a kutatás egyik feladata, hogy bemutassa ezeket az örökségfajtákat, ugyanakkor új klímatűrő fajták nemesítésén is dolgozni kell, hiszen a közterületek zöldfelületei csak így maradhatnak fenntarthatóak. A magyar örökség ápolása és a jövő kihívásaihoz való alkalmazkodás tehát kéz a kézben kell, hogy járjon.

Történeti kitekintés

A délután második előadója Horváthné Dr. Baracsi Éva, a Kertészettudományi Intézet oktatója volt, aki a Georgikon történetét és dísznövényes hagyományait idézte fel. Szólt arról, hogy Festetics György 1797-ben alapított intézménye az európai agrárképzés egyik bölcsője, ahol a gyakorlati oktatás és a kutatás kezdettől kéz a kézben járt.

Horváthné Dr. Baracsi Éva részletesen bemutatta a muskátlinemesítések és egynyári szelekciós kísérletek múltját is. Kiemelte, hogy a TTDI és a KERTI együttműködése 2021 óta új lendületet adott ennek a hagyománynak: az egynyári szakmai nap közös szervezése is ennek a kapcsolatnak az erősödését bizonyítja. A rendezvény népszerűsége évről évre nő, ami jól mutatja, hogy a szakma számára fontos fórumról van szó.

Fiatal kutatók munkái

Előadását követően Verkman Bertalan PhD-hallgató mutatta be a Georgikon egynyári fajtakutatásait. Előadásában az Alcea rosea annua és a Celosia plumosa egyöntetűségi vizsgálatait ismertette, valamint a Tagetes fajok és fajták biostimulátorokkal történő kísérleteiről adott áttekintést. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható termesztés érdekében szükség van olyan technológiákra, amelyek segítik a növények stressztűrését, és ezzel csökkentik a termesztés inputigényét.
Verkman Bertalan előadása érzékeltette, hogy a fiatal kutatók szemlélete friss és előremutató. Munkájuk egyszerre épít a magyar örökségfajták értékeire és keresi az új, klímatűrő növények kialakításának lehetőségeit.

Bejárás a parcellák között

Az előadásokat követően Salamon János intézeti technikus vezette körbe a résztvevőket a tangazdaság bemutatóparcelláin. A bemutatóparcellákon jól látszottak a fajok közötti különbségek: a Salvia farinacea és a Verbena hibridek erős, kiegyenlített állományt adtak, míg például a Tagetes és a Celosia gyengébb fejlődést és kisebb díszítőértéket mutattak.

A Rudbeckia állomány különösen figyelemre méltónak bizonyult, hiszen egyes genotípusok kifejezetten ellenállónak mutatkoztak, míg mások kevésbé voltak életképesek. Ezek a tapasztalatok teljes összhangban álltak a budatétényi Park utcai telepen zajló kísérletekkel, ahol hasonló jelenségeket figyeltek meg a kutatók. A két helyszín eredményei így kölcsönösen megerősítették egymást.

Találkozás és közösség

Az idei szakmai nap jól mutatta, hogy a rendezvény egyszerre szolgál a kutatási eredmények bemutatására és a szakmai kapcsolatok erősítésére. A kutatók, hallgatók, kertészek, településüzemeltetők és önkormányzati képviselők közösen járhatták be a bemutatóparcellákat, ahol részletes képet kaphattak az egyes fajok teljesítményéről. A MATE kísérletei világosan jelezték, hogy az örökségfajták megőrzése mellett egyre hangsúlyosabb az új, klímatűrő genotípusok vizsgálata, amelyek a jövő zöldfelületeinek fenntarthatóságát biztosíthatják. 

 

A Verbena hibridek állománya erőteljes, egyöntetű és díszítőértékük az idei körülmények között is kiemelkedő (fotó: Orlóci)

 

 

A Rudbeckia hirta ‘Sárgarigó’ állománya gyengébben teljesített, az idei körülmények között nem mutatta meg a fajta valódi díszítőértékét (fotó: Orlóci)

A Rudbeckia hirta ‘Mackó’ parcellája idén kifejezetten jól sikerült, tömött, élénk színű állománya kiemelkedett a kísérletből. A háttérben a bemutatókert sokszínű táblái adtak látványos keretet az egynyári fajok összehasonlításához (fotó: Orlóci)

 

A résztvevők közösen járták be a bemutatóparcellákat, és közelről láthatták az egynyári fajok idei állományait (fotó: Orlóci)

 

A Salvia farinacea állománya erős és egyöntetű volt, mellette a Celosia plumosa ‘Bikavér’ intenzív színei emelték a parcella látványát (fotó: Orlóci)

 

A látogatók a kert különböző részein haladva figyelték meg az egynyári fajok állományait (fotó: Orlóci)

 

Horváthné Dr. Baracsi Éva előadásában a Georgikon történetét és a dísznövényes kutatások hagyományait mutatta be (Fotó: Istvánfi Zsanett)

Dr. Orlóci László előadásában az örökségfajták helyzetéről és a klímatűrő nemesítés jövőbeni irányairól beszélt (Fotó: Istvánfi Zsanett)