Hírek

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Intézetének és a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének közös rendezvényén Dr. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy az állattenyésztés az agrárium kiemelten fontos ágazat, melyek szakembereit meg kell becsülni. „Az állattenyésztés mindig is a mezőgazdaság egyik legkockázatosabb területe volt, éppen ezért elismerést és megbecsülést érdemel az, aki ennek ellenére ezt a nehéz pályát és hivatást választja” – húzta alá. Hozzátette, hogy ma az agráriumban olyan dinamikus fejlődés megy végbe, amire korábban nem volt még példa. Éppen ezért „különösen fontos a szaktudás és szakismeret. Ma tényleg azt mondhatjuk, hogy amikor valaki három-öt év után elvégzi az egyetemet, az a tudás, amit megszerzett, már elévül szinte abban a pillanatban, amikor elhagyja az iskolapadot. Ilyen gyors és intenzív az a fejlődés, ami ma az agrártudományokban zajlik. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a legkorszerűbb tudással rendelkező szakemberek kezébe tudjuk adni a mezőgazdaságot, az agrárium irányítását” – hívta fel a figyelmet a MATE rektora. Kijelentette, hogy a mezőgazdaság mára csúcstechnológiai ágazattá vált, ezért a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem küldetésének tekinti, hogy a legkorszerűbb tudással felvértezve bocsássa ki a hallgatóit. „Amikor elindítottuk az egyetemünket, azzal szembesültünk, hogy szinte alig van olyan fiatal, aki az állattenyésztést választja mérnöki szinten. Elmondhatom, hogy ebben már javulás vehető észre: ma már több százan vannak olyan, egyre tehetségesebb és értelmesebb fiatalok – egyre emelkedő bemeneti pontszámok mellett –, akik elkötelezettek a mezőgazdaság fejlesztése iránt, elkötelezetten szeretnének tenni a magyar mezőgazdaság jövője érdekében” – mondta.

Farkas Sándor miniszterhelyettes a mezőgazdaság, az állattenyésztés, s azon belül is a húsmarhatenyésztés helyzetéről és kilátásairól tartott átfogó előadást. Mint hangsúlyozta, a húsmarhaágazat jelentős árualapot termel, hozzájárul a magyar mezőgazdasági exporthoz is. A KSH 2023. évvégi adatai szerint 862 ezer szarvasmarha – köztük 403 ezer tehén – volt Magyarországon. Rávilágított arra is, hogy a szarvasmarha felvásárlási árak világszinten folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, a vágott testárak minden kategóriában magasak, egyértelműen keresleti piacon a marhahús terén a világpiacon, ami a növekedő népesség okán hosszú távon is várhatóan fenn fog maradni. „Elmondható, hogy a húsmarha-szektor produkálta az elmúlt 25 év legnagyobb bővülését az állattenyésztő ágazatok között” – szögezte le, hozzátéve, hogy 2010 és 2020 között a tehénállomány növekedése kiemelkedő volt, majd egy pár éves lassulást és stagnálást követően 2024-ben újabb lendületet kapott az ágazat, a felvásárlási árak minden értékesítési kategóriában 10-15-20%-kal emelkedtek, s az elmúlt időszakban a tenyészállatok iránt is nőtt a kereslet.

Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára előadásában a gyepápolás fontosságára és a témában rejlő még kiaknázatlan lehetőségekre is felhívta a figyelmet, majd a szektort érintő támogatások részletezése mellett úgy fogalmazott, hogy „fontos kiemelni, hogy Magyarország kormánya stratégiai kérdésnek tekinti az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását. 2024-ben összesen 200 milliárd forint keretösszeggel két új pályázati felhívást jelentetett meg az állattartók, köztük a szarvasmarhatartó gazdaságok fejlesztésének támogatására a 2027-ig tartó közös agrárprogram stratégiai tervének keretei között.” 

Szólt arról is, hogy az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program kiemelt figyelmet fordított az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, az állattartó ágazat általános fejlesztésére, a fenntartható állattenyésztés előmozdítására, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták fennmaradásának támogatására. Összességében mintegy 1500 darab szarvasmarhatartással foglalkozó vállalkozás részére közel 165 milliárd forint kötelezettségvállalás történt a program beruházási támogatása alapján. Megjegyezte, hogy a stratégiai tervben továbbra is fenntartják az állattenyésztés, így a szarvasmarha ágazat kiemelt támogatását a Vidékfejlesztési Program keretében megismert támogatási formákra és az Agrárminisztériumra a jövőben is lehet számítani.

A nap további részét képező szakmai előadások a komplett andrológiai vizsgálatok a húsmarhatenyésztésben betöltött szerepére, a nemzetközi és hazai gazdasági kilátásokra, a marhahízlalás egyes takarmányozási vonatkozásaira, illetve a magyar szürke fajtát érintő filogenetikai eredményekre terjedt ki.